Ha
a dolgok úgy alakultak volna idén, ahogy azt tavaly ilyenkor
elképzeltem, akkor ennek a bejegyzésnek valami olyasmi lenne a címe,
hogy "Várólistacsökkentés 2011 kipipálva". Na, ez nem lett a címe :)
Írtam
már arról, még jócskán az év eleje felé, hogy milyen furcsának tartom a
könyves közösséget elfogó esemény-őrületet, ezt azóta még egy kicsit
furcsábbnak gondolom, pláne, mert az eseményekből azóta kihívások
lettek, jár értük plecsni (amiről nekem mindig az élmunkás-kitűzők
jutnak eszembe nagymamám gyűjteményéből), és mindenki szinte vallásos
áhítattal jelentkezik mindenre, amit meghirdetnek. Picit az a
benyomásom, hogy ami év elején jó bulinak, játéknak indult, az mostanra
"teljesítmény" lett, és ez annyira már nem tetszik. De lehet, hogy csak
én vagyok antiszociális, és remélem, azért a többség a helyén kezeli
ezeket a kihívásokat...
Én
az év folyamán szép lassan elmaradtam velük. Most nem fogom sorba
szedni a molyos eseményeket/kihívásokat, amikre jelentkeztem, mert sok
van, lusta vagyok, és mostanában ritkábban molyolok, úgyhogy azt sem
tudom naprakészen, hogy mit teljesítettem már és mit nem :) Amit viszont
sajnos egész pontosan tudok, az a várólistás játék eredménye... ami
nem más, mint egy szép nagy bukás.
Pedig
én annyira lelkes voltam, tényleg :) Állati jó ötletnek tartottam már
egy éve is, és most is, egyszerűen nem úgy jött ki a lépés. Általános
jelenség, hogy amint valami "kötelező" lesz, rögtön nincs kedvünk
hozzá, és sajnos, e tekintetben teljesen mindegy, hogy a tanárnéni,
vagy mi magunk tettük kötelezővé. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a
jelentkezők nagy számához képest olyan sokan azért nem
teljesítették. Ettől függetlenül úgy érzem, sikerrel indulhatok a
"legcsúfosabb lebőgés" címéért - nevezzük nevén a gyereket, 12 választott könyvből 1 darabot olvastam el :(
Hogy
miért? Most már tudom, hogy rosszul válogattam össze a könyveket
(legalábbis az én mostani élethelyzetemben, ezekkel az olvasási
szokásokkal nem túl praktikusan). Úgy gondoltam, egy ilyen játék pont
arra való, hogy az évek óta tologatott "naaagy" könyveket bepótoljuk.
Hogy mennyire nem :) Pláne, ha valaki egyébként félig-meddig
munkaszerűen olvas a szabadideje nagy részében - ezt most nyilván lesz,
aki félreérti, pláne aki eleve arra van kihegyezve, hogy amit
"megrendelésre" olvasunk, az csak kín forrása lehet, pedig nem így van.
Viszont az tény, hogy a határidős munkák, recikönyvek, kulturális
programok, szerkesztéssel járó tevékenységek mellett, ha van egy
szusszanásnyi idő, amikor azt veszek le a polcról, amit akarok, nem
feltétlenül azok a nagyon nagy könyvek kellenek. Az már csak hab a
tortán, hogy az életem egyéb területein is kicsit túlfeszítettem a
húrt, és úgy érzem, szórakozásként nem feltétlenül érfelvágós
szépirodalmat kéne olvasnom - sokkal inkább olyan könyveket, amik
kikapcsolnak, megnevettetnek, rövidek, könnyen emészthetőek - így nem
csoda, hogy a listám tagjai kimaradtak, pedig meggyőződésem, hogy
baromi jó könyvek.
Mivel
makacs vagyok, a kudarc nem veszi el a kedvem, a jövő évi játékra is
jelentkezni fogok, a fentieknek megfelelően összeválogatott listával :) A
molyos kihívásaimat meg egyszer csakazértis végignézem, és begyűjtöm a
plecsniket.
Akinek
sikerült minden saját és nem saját vállalását teljesítenie, annak
gratulálok, akinek nem, az ne adja fel, játsszunk jövőre is együtt!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése