2009. január 17., szombat

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Több százan leírták már előttem, hogy a Szerelem a kolera idején a világirodalom egyik legszebb szerelmes regénye. Egy fél évszázadon át tartó, csillapíthatatlan, eget-földet megmozgató szerelem története. Florentino Ariza tizenévesen beleszeret Fermina Dazaba, aki rövid és távolságtartó kapcsolat után kikosarazza, és máshoz megy hozzá. Florentino Ariza azonban képtelen elfelejteni első szerelmét, és ötven éven keresztül kitartóan rajong érte, várva a pillanatot, amikor a férj elhalálozik, ő pedig meghódíthatja szíve hölgyét.

Hatalmas mesélő tehetség kell ahhoz, hogy ez az egyszerű történet az egyik legszebb szerelmes regénnyé nője ki magát. „Csak most volt hozzá bátorságom, hogy négyszáznyolcvan oldalon át a szerelemről írjak és csakis a szerelemről” – mondta Márquez a könyvről. Persze nem csak a szerelemről ír, hanem a szerelmen keresztül szinte mindenről. Az érzelmi konfliktusok közepette eltelik fél évszázad, lezajlanak forradalmak, társadalmi változások, emberéletek, házasságok, szerelmek és gyűlölködések mennek el a szerelmesek mellett. És mindent áthat a felszín alatt megbújó mágia, egy kis szürrealizmus, az emberi furcsaságok és ostobaságok végeérhetetlen sorozata, és némi fülledt erotika.

Márquez stílusa magával ragadó, olyan sodró lendülettel, olyan gyönyörűen mesél, hogy az olvasó körül teljesen megszűnik a külvilág, beszippantja, elvarázsolja a mondatok áradása, a páratlan leírások, szinte érezni a mandulafák illatát, a szelet, a vihart, a fülledt latin-amerikai levegőt. Nem csak hogy látjuk magunk előtt megelevenedni a regényt és szereplőit, hanem átkerülünk egy másik világba, ott ülünk mi is Florentino Ariza mellett a padon, amikor várja az iskolás Ferminát, ott leskelődünk a bordélyház szobáiban, ott ringatózunk a folyón fel-le hajózó gőzösön. Lenyűgöző, gyönyörű regény, minden sora rabul ejt.

Három főszereplője, Fermina Daza, Florentino Ariza és Fermina férje, Juvenal Urbino doktor mind a boldogságot keresik, és találják meg végül, ki-ki a maga módján. Hogy melyikük boldogsága az „igazi”, azt az olvasó feladata eldönteni. Florentino, a hősszerelmes egész életét egy gyermekkori ábrándkép kergetésére áldozza. Mert ábrándkép ez, nem valódi szerelem. Florentino gyerekként belehabarodik Ferminába, és rajongásával egy időre meghódítja a lány szívét. Gyermeteg szerelmük éveken át tartó levelezésben merül ki, s míg Florentinónak ez a valóság illúzióját adja, és azt hiszi, ez a szerelem, Fermina évek múltán szembesülve a fiúval, rájön, hogy amit valóságnak hittek, csak egy álomkép, és elutasítja.

Fermina továbblép, hozzámegy a város leghíresebb orvosához, a gazdag, jóképű és sikeres Juvenal Urbinóhoz. Urbino doktor nem szerelmes, ám elbűvöli a fiatal lány, és tökéletes élete megkoronázásának látja a tökéletes feleség megtalálását. Fermina sem áltatja magát szerelemmel, de a tökéletes élettársat látja a doktorban, aki mellett leélhet egy boldog életet. Nem nagy szerelem az övék, de nem is megalkuvás. Házasságuk elején mindketten úgy gondolják „nincs akadálya annak, hogy közös erővel megteremtsék a szerelmet”. És megteremtik, ha nem is a szerelmet, de egy túlnyomórészt boldog és szeretetteli házasságot. Urbino, miközben öregen és megbecsülten nevetséges halált hal, utolsó leheletével még szerelmet vall feleségének.

Florentino Ariza eközben őrzi, dédelgeti magában Fermina Daza iránti rajongását, és a doktor halálára vár. Ötvenegy éven át rajong egy gyermekkori szerelemért, miközben szép lassan elmegy mellette az élet. Sajátosan értelmezett „szüzességét” Ferminának tartogatja. Számtalan szeretője lesz az évek során, sportot űz a nők meghódításából és megfektetéséből, de szívéhez senkit nem enged közel. Egyszerű távírdászfiúból szép lassan felfelé haladva a ranglétrán nagybátyja hajótársaságának elnöke lesz, csak hogy méltó lehessen Ferminához, ha eljön az ideje. Minden cselekedetét, minden gondolatát a nő iránti feltétlen rajongás vezérli.

Engem egyszerre lenyűgöz, taszít és megriaszt ez a rajongás. Lenyűgöz a naivitása, az odaadása, a gyermekisége. Az ember szeretne hinni benne, hogy létezik ilyen „nagy szerelem”, de végig ott van a kisördög, hogy vajon szerelem ez? Szerelem az, ha kritikátlanul, feltétel nélkül rajongok valakiért egy életen át? Florentino nem Ferminába szerelmes, nem az élő, valóságos Fermina Daza érdekli, hanem egy álomkép. Képzeletében Fermina megmaradt hosszúcopfos tizenéves iskoláslánynak, nem hajlandó tudomást venni a nő folyamatos változásáról, öregedéséről. Azt a pillanatot akarja visszakapni, amikor Fermina kikosarazta, azt hiszi, ha újra elétárja a szívét, azt a valamikori elveszett lehetőséget kapja vissza, nem számol azzal, hogy közben eltelt egy élet, hogy ők ketten már nem ugyanazok, s a helyzet sem lesz már sosem ugyanaz.

Bár Florentino Ariza megkapja a maga lehetőségét, és él is vele, a regény nem áltat minket azzal, hogy ez az öregkori egymásratalálás kárpótol egy elveszett életért. Florentino nem tud mit kezdeni az idős Ferminával, eleinte nem tudja elfogadni, hogy ő is megöregedett. Ő még ekkor is a valaha volt szerelmet szeretné visszahozni, ezt nagyon jól jelzi, hogy újra meg újra arról a régvolt kapcsolatról szeretne beszélni, ám Fermina, aki már maga mögött hagyta ifjúkori önmagát, nem engedi. Ő nem a múlt beteljesedését, hanem egy új esélyt, egy új kapcsolatot lát a férfiban. Végül ugyan megtalálják a boldogságot egymásban, ám hajójuk nem köt ki a szárazföldre, szerelmük így megmarad kettejük nagy kalandjának, ami nem bírná ki a valóság, a hétköznapok próbáját.

Florentino Ariza végül megtalálja a boldogságot Fermina Daza oldalán, és csak ő tudhatja, hogy valóban ezt a boldogságot kereste-e. Az olvasónak pedig megmarad a kérdés, hogy vajon boldogság-e ez. Nekünk, magunknak kell megtalálni rá magunkban a választ. Hogy mi a szerelem, hogy meddig kell, meddig szabad, meddig érdemes rajongani egy emberért, hogy feláldozhatunk-e egy egész életet azért, hogy egy ábrándképbe kapaszkodjunk, ami tán sose volt olyan, amilyennek hisszük?

Csodaszép könyv ez, a szerelemről, az emberi természetről, az elmúlásról. Az egyik legszebb, amit olvastam. Elgondolkodtat, elvarázsol, magával ragad. Egyszer szerintem mindenkinek muszáj elolvasni. 


Korábbi kommentek:

Nincsenek megjegyzések :

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...