Svetlana
Chmakova neve nem ismeretlen a magyar manga-olvasók számára, megjelent
már egy háromkötetes sorozata, a Dramacon, és immár a legújabb, egyelőre
a negyedik részénél tartó sorozata, a Weirn-könyvek első kötetét is a kezünkbe vehettük. Az Esti tagozat
egy átlagos iskolában játszódik, ám cseppet sem átlagos szereplőkkel.
Ha azt hittük, hogy az utolsó óra után a gimi bezárja kapuit, és másnap
reggelig maximum a takarító néni csoszogása hallatszik a falak közt,
hát tévedtünk: mikor a nappali diákok hazamennek, akkor kezdődik az esti
tagozat.
Ugyan
nem túl eredeti, ám nagyon jól működő fantasy-alapanyag az iskolás
démonok, vámpírok, boszorkányok ötlete. Hiszen jól tudjuk, a
természetfeletti lényeknek is tanulniuk kell valahol, ám nem mindenkinek
juthat elzárt varázslósuli, van, akinek be kell érnie a félidőben
bérelt iskolákkal. Este hatkor a nappali őrző átadja helyét az
éjszakainak, a tantermeket megtöltik a vámpírtanárok, démondiákok,
boszorkanövendékek.
Közéjük
tartozik a főszereplő Alex, aki itt még kevés szerephez jut, ám
gyanítható, hogy a későbbi részekben körülötte bonyolódnak majd az
események, és nővére, az éjszakai őrzőként dolgozó Sarah. Alex rejtélyes
okból otthon tanul, néhány kivételes alkalomtól eltekintve ki sem teszi
a lábát a házból, örökké sütire éhes asztrálszelleme segítségével végzi
a nővére által hazahozott leckét. Sarah a szórakozott, ám húgáról
gondoskodó őrző, szeretné jól végezni munkáját, ám kétbalkezessége
sokszor nehéz helyzetbe hozza.
Megismerjük
a vadászok csapatát, akik az éjszakában üldözik a vámpírokat és a
szaggatókat, s persze találkozunk nyálas és kevésbé nyálas vámpírokkal
is. És van néhány szereplő, akikről nem derül ki, kik vagy mik, csak
afféle rejtélyes fátyolba burkolt szellemként itt-ott megjelennek, és
baljós hangulatot árasztanak magukból. Egy összecsapásban valami
titokzatos erő leterít pár vadászt, Sarah, az őrző eltűnik, húga, a
meggondolatlan éjszakai csavargásával valamit elindító Alex pedig
kénytelen beiratkozni az iskolába, ha ki akarja deríteni, mi történt a
nővérével…
Nagyon
érezni, hogy egy hosszabb sorozat bevezető darabja ez a kötet, a
szereplők mindegyike csak felskiccelt vázlat még, a történet pedig
olyannyira összefüggéstelen, hogy a végén csak nézünk, hogy mi is ez az
egész, és kik voltak ezek a csuklyás alakok, és hova tűnt Sarah –
tipikus sorozatkezdet. Annak viszont ígéretes. Tetszik, hogy
sokszereplős, nem csak két-három alak van, és az már most látszik, hogy a
történet is több szálon fog futni. A rajzok Chmakova sajátos stílusában
készültek, akinek a Dramacon tetszett, ezt is szeretni fogja –
mindenképpen a fantáziadús mangarajzolók közé tartozik, nincs két
egyforma alak, jól megkülönböztethetők a szereplők, az akciók szépen
rajzoltak és elég kreatívan bánik a panelelrendezéssel is. Amiről
viszont leszokhatna, az az idióta kis humoros érzelemkifejező alakok
(chibik) használata – de persze úgyse fog, műfaji követelmény a
mangában, csak épp én nem tudom megszokni.
Jó
kis sorozatkezdet ez, a történet ígéretes, a szereplők érdekesek, és
mivel a felét nem igazán lehet érteni, biztos elolvasom a folytatást,
hogy megtudjam, mi is történt… Ami viszont imádnivaló, az a
(természetesen) rajzolt utószó. Jó humora lehet a hölgynek.
Kiadó: Athenaeum
Fordította: Pap Zoltán, Sárközy Bence
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése