Ezen már tényleg nincs mit
szépíteni – most sem sikerült. Igazából mentegethetném magam, hogy ezért, meg
azért, mert nem jól terveztem az időmmel, mert túl sok recit vállaltam, mert
történt ez meg az, ami miatt az olvasás háttérbe szorult (nem kicsit). De
minek? Ez egy játék, amit nem teljesítettem, ennyi. Pedig én megint csak
készültem – még jobban is, mint az előző két évben. Gondosan válogattam össze a
listám, időben elkezdtem róla olvasni, tervezgettem, csoportosítgattam – mégis,
mindig más könyv kéredzkedett a kezembe. Arra viszont rém büszke vagyok, hogy
idén sikerült pont annyi könyvet olvasnom a listáról, mint tavaly meg
tavalyelőtt együttvéve :) Mintha így terveztem volna…
A piszkos tizenkettőből ők kerültek kivégzésre:
Sjón: A macskaróka (a linkelt cikket Zoli írta)
Richard Yates: Egy jó iskola (a linkelt cikket Zoli írta)
Igazság
szerint mind nagyon jó volt, szerencsére nem tudok a tavalyi nagy
Mercier-csalódáshoz hasonlóról beszámolni. Ebből a garnitúrából A macskaróka és Az esték a cirkuszban
emelkednek ki magasan, mindkettő igazi remekmű.
Ők pedig még várnak a
sorukra (és sorra is fognak kerülni, továbbra is kíváncsi vagyok rájuk):
Grecsó
Krisztián: Mellettem elférsz
Andrew
Davidson: A vízköpő
Libba
Bray: Az az édes, távoli harang
Neal Stephenson: Gyémántkor
Orhan Pamuk: Az ártatlanság múzeuma
S hogy jövőre indulok-e? Nem.
Tavaly megfogadtam, hogy ha idén sem sikerül, nem próbálkozom tovább, és bár egyszer
meginogtam (konkrétan amikor október végén Amadea és Pupilla [stréberek :)]
végzett a játékkal, és azt tervezgették, mi kerül a jövő évi kupacba) – annyira
hogy még össze is pattintottam a bővített listámat. Amit jól elteszek magamnak,
és simán lehet, hogy játékon kívül elolvasom róla az összes könyvet. Vagy nem.
Mostanában úgyis kicsit hátrébb akarom szorítani a tervszerűséget az olvasás
terén, csapongani van kedvem, meg újraolvasni kedvenceket, meg megállni a polc
előtt és levenni, ami épp a kezembe akad gátlás nélkül. Szóval azt hiszem, ez
ennyi volt.
Az az édes, távoli harangot száz oldal után feladtam, idegesít...
VálaszTörlésIgen, ez egy játék, nem teljesítetted, na, és, akkor mi van? Semmi.:) Nekem azért megy, mert az az egyetlen velem kompatibilis kihívás, a molyosokra régóta nem jelentkezem, és a tervszerűség likvidálása miatt vállalok kevés recit.
Láttam hogy félbehagytad, kicsit el is bizonytalanodtam, hogy akkor most kell-e ez nekem, vagy sem, de annyira jó emlék az első kettő, hogy mindenképpen belevágok egyszer. Legfeljebb én is félbehagyom :)
Törlés