2010. december 29., szerda

David Safier: Pocsék karma

Kim Lange tévés műsorvezető élete legpocsékabb napján elnyeri a Német Televízió Díját, ám nem örülhet neki sokáig, egy szakadt ruhával kapcsolatos megalázó fiaskó - melyet mintegy hatmillió tévénéző követhet egyenes adásban - és egy házasságtörés után ugyanis a fejére zuhan egy orosz űrállomásról leszakadó mosdókagyló. Ám Kim halála csak a hatodik legrosszabb dolog, ami aznap történik vele. Ezzel a felütéssel indul David Safier Pocsék karma című szórakoztató agymenése.

A Németországban egymillió példányban elkelt regény ötvözi a csajos könyvek hangulatát a mostanában oly divatos reinkarnációs tanokkal és buddhista életbölcsességekkel, a fanyar humort a néhol kifejezetten idióta poénkodással, a végeredmény pedig egy kétségkívül szórakoztató, de sajnos gyorsan felejthető tucatdarab. Szerettem volna jobban szeretni ezt a könyvet, főleg, mert valóban sokat kacagtam rajta, de a gyengeségei nem hagyták.

A főhős, Kim Lange igazi tenyérbemászó hülye picsa, lépésről lépésre lépdel felfelé a karrierlépcsőkön, egyre híresebb, egyre népszerűbb, ám ezzel párhuzamosan hanyagolja el egyre jobban férjét és kislányát, és ácsingózik egyre intenzívebben kollégája feszes hátsójára. Ez még nem lenne baj, karrierista nőszemély és otthon ülő férj közt gyakran fuccsba megy a házasság, ám Kim gonoszka. Utálja a beosztottait, önző, mindene a hírneve, és kétségbeesetten igyekszik elfelejteni cseppet sem pr-kompatibilis anyját és múltját. Nem csoda hát, hogy halála után hangyaként születik újra. Miután Buddha nevelő célzattal a fejére olvasta fent említett – és persze sarkított – bűneit, Kim kénytelen beilleszkedni a hangyatársadalom mindennapjaiba, ahol az egyetlen reinkarnálódott ember, akivel találkozik nem más, mint a legendás nőcsábász, Giacomo Casanova, akinek kommentárjai a kötet legviccesebb részei.

Kimnek hangyaként kell végignéznie, ahogy családja próbálja feldolgozni az elvesztését, és ahogy egykori legjobb barátnője behálózza a nem túlságosan sokat húzódozó férjét. Érthető, hogy ezt nem hagyhatja annyiban, elindul hát az életeken át tartó vérre menő küzdelem azért, hogy Kim hazajuthasson, visszaszerezze kislányát és férjét, Casanova pedig – akinek nem meglepő módon csak egy dolog körül forognak a gondolatai – rátegye a mancsát a férj új nőjére. S hogy mi kell ahhoz, hogy feljebb lépkedhessenek a reinkarnációs létrán és újra emberként születhessenek meg? Hát sok-sok jó karma! A szexmániás olasz és az önző tévésztár nekiáll hát jó karmát gyűjteni, ami azért hangyaként nem is olyan egyszerű.

Itt veszi kezdetét a fergeteges utazás, jó karma gyűjtéssel, sok halállal és sok újjászületéssel. A hangyalét után hőseink tengerimalacként kapnak lehetőséget, ám a kísérleti laborban tett röpke kitérő után szerencsétlenek az úttesten végzik, de sebaj, jöhet a kutya-macska lét, majd egy borjúként elkövetett fiaskó és sok rossz karma begyűjtése után kezdődhet minden elölről földigilisztaként. Szerencsére a bélféreg-létet azért megússzák. Az csak az igazán rossz embereknek jár, például diktátoroknak.

Újra meg újra állatként megszületni és közben azon dolgozni, hogy jó karmát gyűjtsünk, és egyszer majd emberként térhessünk vissza – na ez biztos mindenkibe beleverné a buddhista bölcsességeket, mint legyünk jók embertársainkhoz, helyezzük mások érdekeit a sajátjaink elé, és vállaljuk be, hogy letörik a körmünk azért, hogy kimenthessük asszisztensünk ruhaujját a nyomtatóból. Mire Kim átjut számtalan állati inkarnációján, jobb emberré válik, rájön, hogy mennyire rossz anya volt, és új lehetőséget kap, hogy emberként szerezze vissza elvesztett családját. Na persze nem egészen úgy, ahogy szeretné.

Konyhabölcsességek és néhány igazán jó poén, plusz a legmeggyőzőbb érv a vegetarianizmus mellett, amit eddig olvastam: „Úristen, lehet hogy ettem reinkarnálódott embereket is? Az édes-savanyú disznóhús talán újjászületett kínai volt? A curry-virsli esetleg elhunyt nagynéném, Kerstin? A szalámi a tálban Konrad Adenauer?”.  Ez mind megvan Safier könyvében, amit viszont jobb nem keresni, az a logika. Ha egy újjászületés nehézségeket támasztana Kim küldetése során, hát pikk-pakk meghal, a végén pedig még Buddha is megenyhül főhősünk irányába, és ügyesen kiküszöböli az emberként való újjászületés legnagyobb problémáját – jelesül, hogy tizenegynéhány év kéne, mire felnő és visszahódíthatja férjét. Mégsem ez a legnagyobb probléma a könyvvel, hanem az idegesítő csajos vonulat. A fülszöveg páratlan „pasi által írt csajos könyv” stílust ígér, ám ez kimerül abban, hogy a főszereplő egy idegesítő liba, akinek a reinkarnációs lépcsőfokok közti bolyongás során is csak a narancsbőrén, meg a feszes hátsókon jár az esze. Ha Safier szerint ilyenek a nők, hát nem csoda, hogy hülye lett a főhőse. Még szerencse, hogy Casanova lovagiasan a hölgy segítségére siet, és feljegyzéseivel menti a helyzetet – így legalább a humor a helyén van.


Kiadó: Ulpius
Fordította: Kosztolánczi Krisztina
 

Nincsenek megjegyzések :

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...