C. J. Sansom: Az uralkodó

Steven Saylor ókori Rómában játszódó krimisorozata után az Agave legnagyobb történelmi krimi sikere a történészből ügyvéddé, majd regényíróvá avanzsált angol C. J. Sansom Tudor-kori sorozata, melynek harmadik kötetét, Az uralkodót idén tavasszal vehette kézbe az olvasó. A Kard által és a Sötét tűz kötetekben már megismert púpos londoni ügyvéd, Matthew Shardlake és segédje, Jack Barak köré szőtt történet a korábbi kötetekhez hasonló kalandokat ígér. Sansom pedig tovább szövi a történetet, angolul már 2008-ban megjelent a sorozat negyedik kötete, Revelation címmel, és reméljük, nem áll meg egyhamar.

1541 nyarán egy mérföld hosszú menet halad York felé, élén VIII. Henrik királlyal, aki a trónja ellen irányuló Yorkshire-i összeesküvés leleplezése után, hatalmát demonstrálandó, uralkodása legnagyobb országjáró körútjára indult. Több ezer hivatalnok, udvaronc, katona és szolgáló kísérte menete végigjárta az északi megyéket, hogy fogadja a lázadó, a régi hithez addig hű városok behódolását és csengő aranyait. A menettel tart Matthew Shardlake, a londoni ügyvéd, aki Cranmer érsek megbízásából segédkezik a yorki ügyvédeknek a királyhoz benyújtott kérvények elbírálásában. Azonban más feladata is van: Cranmer személyes megbízottjaként egy veszélyes összeesküvőt kell Londonba kísérnie.

Yorkba érkezvén szembesülniük kell azzal, hogy nem mindenki fogadja olyan jó szívvel a királyi menetet, mint azt Londonban remélik, az északi megyék népe inkább zsarnokként, semmint Anglia megmentőjeként tekint a királyra, az összeesküvőket pedig mártírként tisztelik. Az egyszerű jogi munka hamarosan veszélyes küldetéssé válik Shardlake számára, miután véletlenül tanúja lesz egy ártalmatlannak tűnő yorki üvegesmester halálának, és rátalál egy doboznyi titokzatos iratra. Mint kiderül, az évtizedek óta eltűntnek vélt iratok alapjaiban rengethetik meg Henrik uralkodását, és az egész Tudor-ház trónigényét. Az iratokat megszerezni igyekvő lázadók és az azokat megsemmisíteni akaró hivatalnokok kereszttüzében Shardlake élete többször is veszélybe kerül, és csak a szerencséjének köszönhetően nem esik nagyobb baja.

És ez még csak a történet kezdete. Miután az iratoknak újfent lába kél, egyre több titok kerül napvilágra, egyre többen keverednek gyanúba, Shardlake egyre több rosszakarót szerez, és saját kotnyelességének is köszönhetően egyre nagyobb bajba kerül. A vaskos regény számtalan konfliktust, rengeteg csavart rejteget, elmesélni a történetet szinte lehetetlen, oldalról oldalra kerülnek új megvilágításba az események, értékelődnek át az olvasottak, válnak gyanússá egyesek és feddhetetlenné mások, hogy aztán pár oldallal később már minden másképp legyen. És persze az összeesküvések, rejtélyek, gyanús alakok mellett a Tudor-kori udvar mindennapos kis játszmái is színesítik a regényt, versengő udvaroncokkal, a saját szerencséjüket kovácsoló hivatalnokokkal, áskálódó udvarhölgyekkel és Henrik aktuális feleségével, a fiatal, ostobácska Howard Katalinnal, akinek vélt vagy valós szerelmi ügyei is szerepet kapnak a könyvben.

Nem csoda, hogy C. J. Sansom regénysorozatát ekkora lelkesedés övezi itthon és a nemzetközi porondon is, elképesztően izgalmas és fordulatos krimit írt, amiben remekül teremti meg a mindennapos terror és félelem légkörét. Alig néhány évvel vagyunk a katolikus egyháztól való elszakadás után, az ország két részre szakadt, Henriket egyre többen tartják zsarnoki uralkodónak, vagy egyenesen őrültnek, a háború a skótokkal és a franciákkal a levegőben lóg, a Királyi Tanács a saját hatalmának megerősítése érdekében válogatás nélkül küld kínpadra bárkit. A fanatikus vallási buzgalom mindkét oldalról csak elmérgesíti a harcokat, miközben mindent áthat a politikai ambíció és a nyerészkedés. Ebben a légkörben mindenki gyanús, mindenkiből lehet összeesküvő, bárki a vérpadon találhatja magát felségárulás vádjával. Minden elsuttogott szó, minden lopott pillantás, minden alaptalanul elhangzó vád elvezethet a Towerba, az ember soha nem mulaszthatja el, hogy a háta mögé nézzen, mielőtt bármit tesz. Olyan kézzelfogható a rettegés, annyira magával ragad, és rabul ejt, hogy szinte magunkon érezzük a mindenhol jelen lévő kémek tekintetét.

Ám ami igazán lebilincselővé teszi a regényt, az, hogy itt nem csupán mindenki gyanús, hanem mindenki bűnös is kicsit. Sansom remekül ragadja meg azt, hogy a történelem viharai közepette egyik oldal sem maradhat feddhetetlen, mind a katolikusok, mind a reformerek bármit és bárkit felhasználnak céljaik érdekében, és még a legjelentéktelenebb hivatalnoknak sem maradhat tiszta a keze, ha meg akarja tartani hivatalát. Remekül megírt történelmi krimi ez, az egyetlen kritikám a főszereplő személyével kapcsolatos. Shardlake ostobábbnál ostobább helyzetekbe sodorja magát azzal, hogy saját szakállára nyomoz, és nem tudja tartani a száját. Mintha nem tudná pontosan, hogy a politikai helyzet nem kedvez az ilyen minden lében kanál nyomozóknak, igazságérzete és okoskodása folyton arra sarkallja, hogy avatkozzon bele még jobban a politikával átitatott bűnügyekbe, és amikor már pontosan tudja, hogy ez csak egy irányba vezethet, akkor is folytatja. Kicsit idegesítő figura, ám szerencsére segédje, a valamivel több józan ésszel megáldott Barak menti  a helyzetet.

Sansom nem csak a kor politikai légkörének lefestésében kiváló, regénye minden szempontból korhű és olykor döbbenetesen érzékletes. Gyomorforgató részletességgel írja le, milyen körülmények között zajlott egy ilyen országjárás, mennyi mocsok és szenny kísérte egy háromezer fős menet útját, milyen óriási szervezést igényelt a menet elhelyezése, a határidők betartása, az emberek etetése, vagy épp szórakoztatása. S nem maradnak ki az olyan részletek sem, mint hogy mihez kezd egy párszáz fős város egy háromezer fős menet után maradt emberi és állati hulladékkal. Hát, nem éppen vacsorához való olvasmány, annyit elárulok, és érzékenyebb lelkületű olvasók, akik még a romantikus-kosztümös történelmi filmek bűvöletében élnek, igencsak megdöbbenhetnek a Tower-beli kínzások érzékletes leírásain is. Ez bizony a mocskos, véres, kínzásokkal tarkított történelem, cukormáz nélkül.

Kiadó: Agave

Fordította: H. Kovács Mária