2009. augusztus 16., vasárnap

Lawrence Block: A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni

Nagyon nyár van mostanában, nagyon meleg, én meg fáradt és nyűgös vagyok, az agyam pedig a legkevésbé sem alkalmas ilyenkor komoly olvasmányok befogadására. Elhatároztam hát, hogy kiveszek a könyvtárból valami nagyon nyári, nagyon csajos, kevés gondolkodást igénylő cuccot. Aztán csak álltam a romantikus polc előtt, nézve a hervasztó kínálatot, és feladtam. Átbaktattam a krimi részre, és rögtön megakadt a szemem Block betörős könyvein. Régóta szemeztem már Bernie-vel, de mindig kimaradt valamiért, hát most lecsaptam rá. Nem bántam meg.  
 
Bernie Rhodenbarr, a profi betörő a kötet elején felhagy addigi életmódjával, és lelkesen beáll antikváriusnak. Persze a nyugodt, törvénytisztelő élet nem az ő műfaja, így amikor egy titokzatos férfi tizenötezer dollárt kínál egy ritka Kipling-mű eltulajdonításáért, nem sokat habozik. A betörés könnyen megy, aztán jó krimihez méltón bonyolódnak az események. A zsákmány átadásába hiba csúszik, Bernie-t elkábítják, kirabolják, majd egy hullával találja magát egy szobában, az ajtón pedig már dörömböl a rendőrség. A látszólag pofonegyszerű rablás után Bernie nehezebb feladattal találja magát szemben, be kell bizonyítania ártatlanságát, lelepleznie a gyilkost, kiverekedni magát számtalan zsaroló hálójából, akik mind a könyvet akarják, és végül, de nem utolsósorban rájönni, hogy mitől is olyan különleges ez a Kipling-mű.
 
Annak ellenére, hogy nem teljesen azt kaptam, amire számítottam, nem csalódtam. Azt hittem, valami harsány térdcsapkodós humor vár rám, ehhez képest Block inkább fanyar, szarkasztikus humorban utazik, ami nagyon bejött. Bernie minden egyes megszólalását imádtam, a barátjával, a kutyakozmetikus Carolynnal folytatott párbeszédeit különösen. Tetszettek a figurák, mindenki a maga módján defektes itt, mégis mind szerethetőek, kedvesek, lehetnének a szomszéd utca lakói is. Az is megmelengette a szívemet, hogy Bernie ilyen intellektuális betörő, a sok irodalmi utalást élvezet volt olvasni. Mint krimi viszont egyáltalán nem nagy szám. Az Agatha Christie-féle krimivonalat követi, Bernie sokat gondolkodik, sok információt gyűjt össze, aztán a végén egybetereli a szereplőket, és elmondja, mi hogy történt. Közben sajnos elég keveset tudunk meg arról, hogy is jött rá minderre. De ez engem egyáltalán nem zavart, szerintem nem is a krimi itt a lényeg, hanem Block igazán eredeti, szeretnivaló karakterei.
 
 Nagyon jó kis olvasmány volt, igazi kikapcsolódás egy fülledt nyári délutánra. Szerencsére jó pár része van még, biztos, hogy folytatni fogom!


Kiadó: Agave
 

Nincsenek megjegyzések :

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...