2012. január 1., vasárnap

2011 könyvekben

Tavaly magamat is megleptem azzal, milyen jólesett afféle év végi számvetést csinálni az olvasott könyvekről - előtte nem nagyon volt ilyesmi, sem blogon, sem papíron (fejben nyilván, de az meg nem maradt meg). Nem volt kérdés hát, hogy idén is lesz.

Összességében valamivel kevesebb könyvet olvastam 2011-ben, mint az előző évben, ennek oka egyszerű: míg 2010 nagy részét boldog munkanélküliségben töltöttem itthon, 2011 nagy részét szerencsére dolgozó emberként - így jóval kevesebb idő jutott olvasásra. Nem számszerűsítek, mert fölöslegesnek tartom, az olvasás szerintem nem darabra megy, hanem élményre. Az meg túlnyomórészt jó volt... Év elején megfogadtam, hogy jobban szelektálok, hát ezzel úgy jártam, mint a mesében: sikerült is, meg nem is. Műfajilag abszolút vegyesen és válogatás nélkül olvastam, viszont minőségileg sikerült jobbakat kifogni. Azt is elhatároztam, hogy nem fogok féltégla méretű könyveket olvasni, egyrészt, mert ha vékonykákat olvasnék, darabra is több lenne (bár nem darabra megy...), másrészt, mert utazás közben olvasok a legtöbbet, és leszakad a vállam :) Na, ez nem jött össze, rám mintha egyszerűen ragadnának a minimum hatszáz oldalas regények...

Ennyi felesleges szócséplés után lássuk 2011 maradandó élményeit:

Az év meglepetése: Theresa Révay: Párizs fehér fényei - Ahhoz képest, hogy anno Theresa Révay első regényét mennyire nem szerettem, a Párizs fehér fényei megdöbbentően jó volt - ilyennek kell lennie egy történelmi lektűrnek, a romantika és a történelmi háttér tökéletes egyensúlyban; élő, kedvelhető szereplők, épkézláb történet. A folytatás (A hársak felett az ég) pedig meglepő módon tartotta a színvonalat. Kellemes csalódás!

Az év csalódása: Diana Gabaldon: Outlander - Az idegen - Bugyuta, ámde kellemes történelmi kalandozásra számítottam, némi romantikával és a skót felföld bájával - helyette kaptam kilencszáz oldalnyi szexet, nyafogást és fenekelést, annyi bájjal, hogy remegve vártam, mikor tér vissza a főhős a huszadik századba. Ráadásul halálosan untam.

Ami az év legjobb könyveit illeti, furcsa módon azt kiválasztani, hogy melyik tíz kerüljön a legjobbak közé, jóval könnyebb volt, mint meghatározni a végső sorrendet - pontosabban az első már nagyon hamar egyértelmű volt, de nagyjából a másodiktól a hatodik helyezettig abszolút holtverseny alakult ki. Hiába, sok volt a nagyon jó könyv! Lássuk a tíz legemlékezetesebbet (külön nem értékelek, a linkek mögött található cikkek mindent elmondanak):











Tavaly tettem három "fogadalmat", nézzük, ezekből mit sikerült megvalósítani:

1 - Megismerkedek a képregények világával - Valamennyire sikerült, a célul kitűzött Watchment elolvastam, még tetszett is, de nem lettem a műfaj rajongója - mondjuk nem is fanyalgok, elvagyunk.

2 - Megpróbálok több magyar szerzőtől olvasni - A molyos lista alapján több volt, mint előző évben, de még mindig kevésnek tűnik (azt hiszem, az olvasott könyvek kb. tizenöt százaléka). Pedig még kihívás is van hozzá :) Ezt a célkitűzést mindenesetre folytatom.

3 - A próza mellett verset vagy drámát is fogyasztok - Hát ez nem jött össze, egy fia verset se vettem kézbe, drámát meg mégúgyse...

Idén nem teszek fogadalmakat, mert úgyse tartom be, pusztán egy kívánságom/célkitűzésem van: minél több jó könyvet szeretnék és még kevesebb mellényúlást, és továbbra is legalább annyira szeretném élvezni az olvasást, mint eddig :)

Mindenkinek boldog új évet!

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...