Könyvtár

Gyerekkoromban utáltam a könyvtárat. Valószínűleg az általános iskolai könyvtárosnéni tehet róla, aki amolyan "igazi" sztereotip könyvtárosnéni volt, szigorú tekintettel, orrára csúsztatott szemüveggel, szoros konttyal és konstans gyerekundorral. Legalábbis azt utálta, ha a pofátlan kis iskolások bemennek a könyvtárba, leveszik a könyveket a polcról, esetleg még meg is fogdossák... Na nem, az ő féltve őrzött könyveinek a polcon a helyük, szigorúan zárt ajtók mögött, gyerekek a könyvtárban nem voltak kívánatosak. Egyébként nemrég voltam a régi sulimban, és megdöbbentő volt, hogy a régen olyan óriásinak és tekintélyt parancsolónak tűnő könyvtár milyen picike is valójában.

Később a könyvtár a kötelező tanulással járt együtt. Fővárosi egyetemistaként állandóan a FSZEK Központi Könyvtárában költöttem el minden pénzem fénymásolásra, állandóan ott vadásztam jegyzeteket, tanulmányokat, és soha nem jutott energiám a szépirodalomból válogatni. Ha meg néha igen, csalódtam.  A központi könyvtár hátulütője ugyanis, hogy kb. soha semmi érdekes nincs bent. Nyilván, mert a legtöbben odajárnak, piszok nagy mázli kell, hogy az ember úgy érjen oda, hogy épp nem vitte el senki azt a könyvet... Nekem ez nagyjából soha nem sikerült. Le is mondtam már a könyvtárba járásról, amúgy is hörcsögtípus vagyok, mindent birtokolni akarok, nem is kellett nekem könyvtár.

Aztán tavaly, költözés után anyagi megfontolásból mégiscsak újra beiratkoztam. Mert hát első a lakás, bútorok kellenek, könyvre nem költünk (annyit). Az sem volt utolsó szempont, hogy az utca másik oldalán van a kis helyi könyvtár, bármikor leugorhatok körülnézni :) Volt bennem némi szkepszis, hogy ebben a kis kerületi könyvtárban vajon találok-e olyat, ami érdekes, friss, szívesen olvasnám, vagy csupa antik darab lesz, újdonságnak meg se híre se hamva. Aztán bazi nagyot koppant az állam, iszonyú pozitívan csalódtam! Nem ismerem a FSZEK működését, de engem nagyon meglepett, hogy a kis kerületi könyvtárakban is szinte minden újdonság megtalálható, megjelenés után elég gyorsan, és mivel azért kicsi olvasóközönséget szolgálnak ki, nagyobb eséllyel ki is tudom őket hozni... Nagyon sok jó könyvet olvastam már innen, és túlzás nélkül állíthatom, hogy beleszerettem a kis könyvtárunkba :)

A hörcsöghozzáállás is változott picit. Mindig hülyeségnek tartottam, ha valaki azt mondta, hogy nem kell minden könyvet birtokolni, van amit csak egyszer elolvasol, aztán nem érdekel, azt meg minek pakolgasd a polcon, etc. Hát nekem igenis minden kellett! Most viszont elgondolkodtam. Visszagondolva arra a kb. negyven könyvre, amit a könyvtárból olvastam az elmúlt egy évben, nagyjából a fele tényleg nem lenne létszükséglet. Persze van egy csomó, amit birtokolnék, mert tetszett, és egyszerűen kell, vannak jócskán olyanok is, amiket újra akarok olvasni, úgyhogy valószínűleg beszerzem, de tényleg van jó pár, ami nem kéne. Mégse haszontalan találmány a könyvtár...

Most épp ott tartok, hogy kicsit elszaladt velem a ló. Amint kiolvasok egy könyvet, viszem is vissza, hogy hozhassak újat, hiába van még kint nálam öt-hat-hét könyv, és hiába tornyosulnak olvasatlanul a mostanában azért szerencsére szép számmal beszerzett saját dolgok. Még a végén könyvtárfüggő leszek...