Nos, mit tagadjam, én az ilyesmit annyira
nem szoktam szeretni… Hogy gazdagon illusztrált és jó drága filmkönyveket meg
forgatókönyveket meg ilyen-olyan lényhatározókat meg még a jó ég tudja miket
adjanak ki sikerfilmekhez… Rókabőr. Orr felhúz, tudatos vásárló balra el. (Kivéve persze ha Rajongásunk tárgyáról van
szó, mert arról aztán bármit és bármikor és bármennyit… Azt például meséltem
már hogy lett egy kínai nyelvű A Gyűrűk Ura kötetünk?) Hmmm, elkalandoztam.
Szóval hajlamos vagyok rókabőrt kiáltani minden (majdnem minden) ilyen esetben.
Aztán szerencsére jó párszor pozitívan csalódok, mert amit kapok, az több-szebb-jobb
mint egy újabb bőr…
Így jártam a Legendás állatok és megfigyelésük
filmmel is – pedig nálam szkeptikusabb rajongót nem nagyon találtam az
ismeretségi körömben. Így jártam a Harry Potter és az elátkozott gyermek
drámával is, pedig az aztán kifejezetten szentségtörés-számba ment a szememben
(de miért, miért nem tudja abbahagyni?). És így jártam most a forgatókönyvvel
is. Úgy voltam vele, hogy úgyis kell a gyűjteménybe, hát nézzünk bele. Aztán
benne ragadtam. És elvarázsolt. (Bevallom, picit jobban is, mint a dráma…)
Kezdjük a feketelevessel: ez egy
forgatókönyv (ha esetleg valaki nem olvasta volna el az alcímet – óóó,
könyvesboltban dolgozó kollégák pontosan tudják, hogy ennek van ám realitása).
Vagyis ne tessék kompakt történetet várni, hosszas leírásokkal, meg árnyalt
szereplőkkel, meg minden egyébbel, amit egy HP regénytől várnánk. Ez durván
leegyszerűsítve a film párbeszédeinek írott verziója. Meg néhány rendezői
utasítás beállításokra, színészi játékra, látószögekre. Szóval pont, mint egy
forgatókönyv. Ám hogy érdemes elolvasni, azt jól jelzi, hogy nagyjából ötven
oldal után tökéletesen beleringatott a film hangulatába, felidézte a képeit, és
rögtön rákívántam egy újranézésre. Veszélyes.
A történet ennek megfelelően ugyanaz, mint
amit a vásznon láthattunk. Sok újat mondani róla nem lehet, de legalább ismét
rácsodálkoztam arra, amire a film megtekintésekor: „Simán működik mint önálló film és számomra ez a legfontosabb szempont
– persze ott van a varázsvilág mint már valamennyire ismert háttér és akadnak
utalások régi ismerősökre, de egyáltalán nincs az az érzésünk, hogy kétórányi
Roxfort-utánérzést nézetnek velünk. Nagyon jót tett nem csak ennek a filmnek,
hanem az egész HP-franchise-nak is hogy más korba és másik kontinensre
helyeződött a történet: ezzel olyan mértékben tágult az ismert „HP világ” és
annyi további lehetőség nyílt, hogy rögtön létjogosultságot nyer az a tervezett
öt rész.”
Maga a kiadvány egyébiránt gyönyörű –
mindig örül a szívem, ha ilyen igényes kötetet vehetek kézbe, valahol azt jelzi,
hogy van még remény a hazai könyvkiadásban a folyamatosan kongó vészharangok
ellenére is (jó, tudom, igazából ezt csak néhány erős franchise esetében
engedheti meg magának bármely kiadó…). Az arannyal rajzolt borítón kívül a
belső oldalak is gazdagon illusztráltak: a kvázi-fejezeteket (bár
forgatókönyvben ugye nincsenek fejezetek) elválasztó mágikus lényeken kívül is
megkapta minden oldal a maga díszítőmotívumát – érdekes, hogy bár ezek a
szecessziós beütésű díszítmények az általunk megszokott HP világba annyira nem
illenek, a húszas években játszódó történethez tökéletesek. Ami nyilván nem
véletlen, hisz a kötet tervezői a filmváltozat készítésében is közreműködtek
tervezőgrafikusként. Órákig el tudnám nézegetni a rajzait (mondjuk a szecesszió
amúgy is gyengém…) Rajongóknak egyértelműen kihagyhatatlan, ott a helye az
illusztrált Harry Potter kötetek mellett a polcon – ha ilyen minőségben teszik,
akkor tőlem még akárhány bőrt lehúzhatnak róla.
Kiadó: Animus
Fordító: Tóth Tamás Boldizsár
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése