Palya Bea Selymeim
koncertsorozatának évek óta az elkötelezett rajongói vagyunk, ha kimaradt
egy-egy, sosem önszántunkból -
jó pár
koncertről írtunk is. Mindig a legutóbb látott tetszett a legjobban, és ez
nincs másképp most sem, hogy a maga módján ennyire bátran formabontóra
sikerült. Mert a jubileumi, 10. koncert vendége: Jelena Popržan maga is
trendeken kívüli, formabontó, a határait végletekig feszítő ember. Elképesztően
széles zenei kultúrával, bohócos játékossággal, de közben két lábbal a földön –
csak a közönségből csinál könnyed lazasággal égbe lógatott, könnyűséggel
töltött boldogság-ballont.
Már Bea bátor, szólóval indított
felvezetése jelezte, ez nem lesz akármilyen este. Fantasztikus leírni, hogy a
mi pacsirtánk (aki eddig is minden vendégéhez odahajló házigazda volt) a maga
vállaltan nyersebb, karcosabb, de szívből fakadó jelenlétével milyen mélységes
odaadással alapozta a zenei teret bennünk, a közönségében a vendégének. Nagyon
végiggondoltan, de ezt így csak utólag vettem észre, ahogy az élmény
helyezkedett bennem – a koncert alatt csak a következménye ringatott: valami
elképesztően organikus, előttünk bokrosodó, virágából gyümölcstermő növénnyé
lett az egész. Jelena Popržan úgy érkezhetett a színpadra, hogy Bea és
együttese „behangoltak” bennünket rá. Nem hiszem, hogy vendég kaphat többet.
Nagyon szerettem a zenekar összes
felállását – még mindig dédelgetem a
Szabadon
első, stúdióban felvett verzióját, jobban mondva még mindig sokszor hagyom,
hogy megbillent léthelyzetekben dédelgessen (a régi, szeretett dalok közül még
a
Hold ilyen – elragadnak ezek, és
eszemben sincs utána szagolni, kicsoda/micsoda visz tőlük a hátán). Szóval
szerettem a zenésztársakkal való közös, impresszív játszódást mindig, de valami
egészen fantasztikus minőség, ahogy Lisztes Jenő építi a magáét ebbe a közösbe
a cimbalommal. Adósok vagyunk, hogy meghallgassuk a duójukat Beával, de
hamarosan megfizetjük ezt az adósságot. Mesteri, és nagyon alázatosan mesteri,
amit Lisztes Jenő művel, mert gyönyörű teret hagy a számunkra állócsillag
Szokolai Dongó Balázsnak, mert lélegzetvisszafojtva lestem ezen a koncerten is,
ahogy ritmikai játékokba csavarodik Czirják Tamás pörgetéseivel, vagy ahogy
aláalapoz az amúgy alapok tekintetében beton-stabil Orbán György bőgőszólóinak.
Szóval ez egy egészen speciális eset, mert olykor konkrétan öt dudás fér meg,
játszik tisztelettel egymásért e csárdában, a legnagyobb örömünkre.
S amikor megérkezett a színpadra
a vendég, akkor körülbelül kiestünk az időből. Erős, önironikus zenebohóc
mivolt ez, amit Jelena Popržan vállal; egy szem magát nagyzenekarrá sokszorozva
a loop által, az öthúros hegedűt teljesen formabontó módokon használva. Az
"X
Y Variations on la Folia for Viola & Looper" fenn van a megosztón,
a „tizenhetedik századi popsláger” alapanyagából egy a korunk minden
porcikájára reagáló kortárs őrületet facsart; nekünk, ott, a MÜPÁ-ban sokkal
gazdagabban, mint a linken meghallgatható felvett anyag – az improvizáció által
az is kiderült, méltó közönsége lehettünk. Kiderülhetett megint, mitől
varázslat az élő zene, hogy tényleg beszélgetnek egymással a játszó és a
hallgatók jelenlétében cirkuláló energiák.
A közös éneklés sem maradt el.
Amit külön, forrón köszönök: az
Ederlezi. Számos
kedves énekestől számtalanszor hallottam, ez is az érintések érintése nekem. De
ezt szerintem, amíg élek, viszem majd a szívemben. Mert az örömbánat szólt
belőle tényleg, ami valójában ez a dal – azok dala, akik megélték már így,
együtt a kettőt, választhatatlan, szálazhatatlan szomorú örömben. Reméltem,
hogy felteszik... Ti is meghallgathatjátok. Jelena Popržan azóta számos
alkalommal került a lejátszóba itthon, megismerkedtünk a Quartet-jével,
meghallgattuk Flora Geißelbrechttel közös duóját – új kedvencet avattunk, ahogy
nem egyszer már Beának köszönhetően, ahogy nekem szívem varázslója azóta is
Souad Massi, vagy ahogy Timi nem szűnik rajongani Beady Belle iránt.
Mert a Selymeim sorozatnak ez a
legkomolyabb ajándéka. A szélesedő horizont a zenében. Megéltük, örömben, nagyon
szépen köszönjük! Nagyon várjuk a következőt.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése