2011. december 9., péntek

Christopher Moore: Prérifarkas blues

Kedves Christopher Moore, megint sikerül! Megint fotelsport-mellékhatásig, rekeszizom-lázig sikerült kikapcsolnod az életemből, bekapcsolnod a magad humorral átitatott, ha könnyed, ha durva, de jó tollal vésett, erőlködésmentes kisvilágaiba. Ahol – megint – egyáltalán nem „vicces” nyomorok kapnak életismerettel átitatott megfelelő távlatot; ha együtt élni nem is mindig lehet velük – mondjuk a motoros klub tagjaival éljen az akinek pitbull volt az anyja –, de megélni, meg túlélni, meg belehalni segítesz akár bárkinek, aki hajlandó kézbe venni a könyvet. Apropó – nem baj, ha tegezlek?

Beleszerettem a varjú indiánok meglehetős hűséggel elkapott pillanatfelvételeken feltáruló életébe. De a montanai rezervátumnak távlatot adó Santa Barbara, meg Las Vegas is más tükörből látszik, a szereplők szemén tükröződve másnak, mint ahogy – más művekből, naná, járni egyik helyen se jártam – eddig felépültek bennem: szeretek az általad formált tekintetek tükrén keresztül nézni, mert szeretem az iróniát – mert mindig szeretet van az ironikus nézőponti koktél gúnylöttyének alján. Azt érezni, sokadszor, még a kevéssé sikerült dolgaidban is azt, hogy szereted ezeket a helyeket, ezeket az embereket, a tévedéseikkel, a csáléikkal, a kurvaságaikkal együtt szereted a hőseid.

Mondjuk Samson Egyedül Vadászón van is mit. Igazi kaméleon ő; akár lehetne antipatikus is, pont emiatt, de mivel minden szerepébe úgy löki a sorsa, hát könnyen szerethető – a benne lakó kaméleonság által leginkább az „önmaga elől való menekülés” áldozata lesz. A sikeres biztosítási ügynök mindössze megfelel a környezetének – alig is formál rajta. A sikerének titka, hogy a többinél ügyesebben tartja be a játékszabályokat, főleg azokat a kimondatlan szabályokat, amelyek zsír-hideg kencéjén a biznisz „tengelye” forog. Hogy aztán – naná – a leggyengébb pillanatában, mikor egyszer csak szerelmes lesz, hát utána nyúljon a múltja, maga Prérifarkas, a varjak meséinek „istene”, fő-hőse tolakodjon be az életébe.

A legtöbb felröhögés Prérifarkas számlájára írható, azzal együtt, hogy a regény nem egy részletében, ahol szerepel, szóval nem egyszer azt hittem: Neil Gaimant olvasok. Ki is alakult egyfajta kép az egymásról-egymásból „beszélgető” könyvekről bennem. Aztán persze rájöhettem, mennyire kockázatos a megjelenések időrendjétől teljesen elrugaszkodva olvasni-rajongani egy író – két író – dolgaiért. Persze, hogy a Coyote Blue jelent meg jóval előbb, még 1994-ben, így halovány gőzöm sincs, pédául Calliope Kincaid neve valóban tisztelgés-e a Sandman egyik alapvető családja előtt, vagy puszta véletlen – és az se kideríthető innen, mennyiben volt az alapja a Gaiman-i „istenvándorlásnak” az a nem kicsit beteg ötlet, amellyel megérkezik ebbe a történetbe az ókori Egyiptom. Persze ami itt egy beteg ötlet, az ott teljes mitológia – és voltaképp teljesen mindegy, valóban előképe volt-e ebben-abban Gaiman mítoszbirodalmainak ez a könyv. (Az viszont pikáns, hogy míg Gaiman most is több szerzői jogi per felperese, itt ezek szerint ő lenne az al…) Persze, lehet hogy országos cimborák vagytok, és fel se merül a mikor-ki-mit-kitől.

Szóval ez az „életmű” második darabja csak; na ez az, ami alig látszik rajta. Van némi hangkeresés-szaga – mondjuk a Biff vagy a Mocskos meló összefogottságához képest – de egyáltalán nem zavaró módon. Azt külön köszönöm, hogy sokat megtudhattam a Mocskos meló egyik kedvenc arca: Menta Friss fiatalkoráról. És örömmel fedeztem fel egy rövidke epizódban Rivera nyomozót. Valahol azt remélem, összekapcsolod az összes könyvet, így az egymás történeteibe átlógó szereplők vicces cameói, az egymásba játszó regényvilágok segítségével. Egyáltalán nem bánnám, ha a végén az összkép kiadna egy sajátosan emberi, alternatív Egyesült Államokat. Ha valami igazán gonoszat akarnék mondani így, a végére, azt mondanám: hátha visszahat az óvodáskorú „elmével” világbajokba nyúlkáló valóságra az íróvízió.

Ennél soha gyengébbet!


Kiadó: Agave
Fordította: Pék Zoltán
 

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...