Egyre
jobban szeretem a francia filmeket. Olyan hihetetlen hangulatuk van,
hogy azt nem lehet utánozni. A fények, a zene, a szereplők, a díszletek,
valahogy minden más, és minden jobb, mint az amerikai filmekben. Olyan
emberi, barátságos, amilyen egy hollywoodi film tán soha nem lesz.
Szóval elvarázsol :-)
Az
Egyedül nem megy Anna Gavalda Együtt lehetnénk című regényének
filmváltozata. A regény hihetetlenül népszerű Franciaországban, nálunk
is megjelent pár éve. Három zárkózott, magánakvaló fiatal egymásra
találásának csendes és mélyen megindító története. Camille, a fiatal
festőpalánta menekül a világ elől, saját unalmas középosztálybeli
családja elől, akik be akarják kényszeríteni társadalmilag elvárt
szerepekbe, de mecénásai elől is, akik üzletiesíteni akarják művészetét.
Elmegy takarítónőnek, magányosan éldegél egy párizsi tetőtéri lyukban,
és senkit nem enged közel magához. Franck, a magánakvaló szakács
naphosszat iszik, füvezik és káromkodik. A nagymamáján kívül, aki
felnevelte, egyetlen nőt sem képes szeretni, mindet megveti, mert az őt
magára hagyó anyját látja bennük. A harmadik főszereplő Philibert, a
szülei által lenézett, semmibe vett, kissé autisztikus beütésű
arisztokrata. Övé az a hatalmas, üres, hideg párizsi lakás, ami végül
összehozza a szereplőket.
Mind
a hárman zárkózott, elutasító személyiségek, senkit nem engednek közel
magukhoz, mert félnek, hogy sérülnek. A megélt terhek és az emberi
kapcsolatoktól való félelem végigvonul a történeten. Mikor Philibert
beköltözteti a Franck-kal közösen lakott lakásba a beteg Camille-t,
eleinte egyikük sem tud mit kezdeni a helyzettel, a másik kettő
közelségével. Kommunikációképtelenségük miatt csak bántani tudják
egymást. Csak akkor képesek közelebb kerülni egymáshoz, amikor Camille
kierőszakolja, hogy Franck imádott nagymamáját, a haldokló Paulette-et
költöztessék magukhoz, és ápolják együtt, hogy ne kelljen egy öregek
otthonában meghalnia. A nagybeteg néni lassú leépülése, és közben végig
megmaradó életszeretete az, ami felnyitja a fiatal főszereplők szemét,
és az idős néni szemén keresztül csodálkoznak rá ők is az életre.
A
könyv legnagyobb erénye számomra az, hogy nem kerget illúziókat, nem
akarja elhitetni velünk, hogy itt sarkaiból fordul ki a világ, mert ezek
az emberek egymásra találtak, nincs könnyes happy end. Egyszerűen
megnyílnak, közel kerülnek egymáshoz, és eztán együtt néznek szembe a
világgal. Az eredeti francia cím (Ensemble c'est tout - Együtt, ez minden)
sokkal kifejezőbb, mint akár a könyv, akár a film magyar címe. Emberek
egymásra találnak, de ettől nem születnek újjá, nem vetkőzik le a múlt
sérelmeit, hanem épp ellenkezőleg, két adag terhet, sérelmet,
frusztrációt cipelnek eztán tovább, de együtt, és ez már önmagában egy más minőség. Nagyon szép, nagyon intelligens, de végig szomorkás könyv.
A
film természetesen lényegesen leegyszerűsítette mind a történetet, mind
a szereplők személyiségét. Keveset tudunk meg a szereplők múltjából,
motivációjukból, csak az eredménnyel szembesülünk. Az egyszerűsítés még
érthető, hiszen egy 700 oldalas könyvet nem lehet másfél órába sűríteni,
a történet romanticizálása már kevésbé. Azért a filmbe csak
belecsúsznak kissé túl rózsaszín részek, és a vége egyértelmű happy end,
a hollywoodi fajtából.
Amit
a film nagyon eltalált, az az idős néni, Paulette szerepe. Örülök, hogy
nem akartak az ő szerepén kurtítani. A hangsúly végig azon van, hogy ő
"nyitja ki" egymás felé a szereplőket, és hozzá kapcsolódik a film
szerintem legmeghatóbb része is, amikor Camille lerajzolja a nénit, és ő
büszkén ül modellt, mint egy szoborszépségű húszéves, az többet elmond
az elmúlás elfogadásáról, mint oly sok könyv és film.
A
film egy nagyon szép, nagyon hangulatos, nagyon franciás romantikus
dráma, a könyv kicsit több ennél. Igazi emberi dráma, valódi
személyiségekkel, sorsokkal, érzelmekkel. Ennek ellenére mégsincs bennem
csalódottság a film miatt. Igazából a kettő együtt tökéletesen működik.
Mind a filmet, mind a könyvet bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti
az érzelmes, emberi drámákat.
Korábbi kommentek:
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése