A beköszöntőben jól
 elhúztam előttetek a mézesmadzagot, hogy itt könyvekről fogok írni, 
erre az első ajánlót egy filmnek szentelem. Pontosabban TV-sorozatnak. A
 hivatal (The Office) című sorozatot a BBC készítette, két évadot élt meg,
 aztán készült hozzá még két darab extra epizód. Egyszer régen ment 
valamelyik magyar csatornán, de arról lemaradtam, most DVD-n néztem meg.
Ez
 egy áldokumentarista sorozat, a szereplők néha kikacsintanak a 
kamerának, a cselekményt néha kvázi "interjúk" szakítják meg. Egy 
papírgyár eldugott vidéki irodájában játszódik, és legfőbb célja az 
értelmetlen hivatali mindennapok kifigurázása. Hát ez sikerült neki. 
Komolyan mondom, ennyi tipikus lúzer figurát egy rakáson már rég láttam.
 Ebben a hivatalban mindenki szerencsétlen, vagy idióta, senki nem 
dolgozik, egymást szívatják a dolgozók naphosszat, és mindebben élen jár
 a hivatal vezetője. A sorozat egyik író-rendezője magára osztotta a 
szexista, önmagától eltelt, bunkó főnök szerepét, akin néha fetrengtem a
 röhögéstől, néha meg elszörnyedve néztem, hogy lehet valaki ekkora 
suttyó bunkó. Nem maradnak el mögötte sokkal a beosztottjai sem, 
mindenki megkapja a magáét. Van persze kis romantikus szál, aminek lehet
 drukkolni, bár azt is úgy elbénázzák ahogy a nagykönyvben meg van írva,
 vannak kisebb-nagyobb furkálódások, rengeteg politikailag inkorrekt 
poén, meg igazi vaskos angol humor. Nagyon gonosz sorozat, az emberek 
legrosszabb, önző, bunkó, béna arcát mutatja be, de azt fergetegesen. 
A
 döbbenetes az, hogy szerintem mindenki, aki valaha dolgozott már, tök 
mindegy, hol, ráismer néhány helyzetre. Ha nem is ennyire töményen, de 
minden munkahelyen megvannak ezek a dolgok. A tökéletesen felesleges 
munkanapok, amikor csak egymáson röhögve lehet kibírni a kötelező nyolc 
órát, a végtelen emailezgetés munkaidőben, béna munkahelyi sörözések, 
amikor a legkonszolidáltabb emberkékből is kijön az állat, a főnök 
poénjain való kötelező röhögés, az irodakukacok és a munkások egymást 
furkálása. 
Mindenkinek érdemes megnézni, szórakoztató, tanulságos, és nagyon morbid! 

Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése