Pirates of the Caribbean – On Stranger Tides (Original Soundtrack)

Klaus Badelt 2003-ban az új évezred első évtizedének egyik legtöbbet hallgatott és talán legtöbbször feldolgozott főcímzenéjét írta meg A Karib-tenger kalózai – A Fekete Gyöngy átka című filmhez. Nyilván nem tudhatta, hogy mekkora siker lesz, mint ahogy azt sem, hogy egy négyrészesre növő széria alapmotívumát írta meg ezzel – amit aztán egykori mestere, Hans Zimmer fejlesztett tökélyre.

Zimmer a második rész, A Karib-tenger kalózai – Holtak kincse forgatásakor vette át a stafétabotot Badelttől. Az eredeti zeneszerző érdemei vitathatatlanok, mégis, ahhoz, hogy négy részen át friss és szórakoztató tudjon maradni ez a zene, kellett napjaink egyik legtöbbet foglalkoztatott, és legjobbnak tartott filmzeneszerzője. Zimmer, aki 1995-ben Oscar-díjat kapott Az oroszlánkirály zenéjéért, és további 8 jelölést tudhat magánénak (Az esőember, Kinek a papné, Lesz ez még így se, Egyiptom hercege, Az őrület határán, Gladiátor, Sherlock Holmes, Eredet) a negyedik mozi soundtrack-jéhez a mexikói Rodrigo y Gabriela gitárduót hívta segítségül.

A Rodrigo Sanchez és Gabriela Quintero alkotta duó napjaink egyik legnépszerűbb gitárduója; több mint egymillió eladott lemezzel és számtalan teltházas koncerttel a hátuk mögött tettek kirándulást a filmzene területére – és nem is akárhogy! A lemez első hallgatásra a kifejezetten latinos gitárhangzással lep meg minket – a jól ismert dallamok mellett a mexikói duó által komponált könnyed, játékosabb számok hivatottak ellensúlyozni a drámaibb zenéket.

Amikből azért itt is akad. A film eleji bohóckodást aláfestő, a kalóztémát viccesen felelevenítő Guilty of Being Innocent of Being Jack Sparrow, a tüzes tangónak is beillő Angelica és az érzelmesebb The Pirate That Should Not Be után a Mermaids meglepően hipnotikus, egyszerre éteri és borzongató női kórusával méltó aláfestése a sellők filmbeli jelenetének. A sötét, drámai Blackbeard és On Stranger Tides már igazi csatázós-ágyúzós nagyszabású kalandfilmzene. Amit aztán pontosan helyre tesz az Angry and Dead Again egyvelege, illetve az End Credits – hiszen ez mégis csak egy kardozós-kalózos vígjáték, nem kell annyira komolyan venni.

Mint ahogy számomra azt is nehéz komolyan venni, ami az End Credits után következik. A CD-re ugyanis Hans Zimmer és a Rodrigo y Gabriela zenéjén kívül felkerült mintegy félórányi remix a filmzene főbb témáiból. Az ötlet nem meglepő, hiszen az első résztől kezdve divat volt bulizós zenét csinálni például a He’s A Pirate-ből (a leghíresebb minden bizonnyal DJ Tiesto remixe), mégis, a hivatalos soundtrack albumon kicsit váratlanul éri az embert ez a hét szám.

Amik között azért vannak nagyon jól sikerültek. Nyilván abszolút ízlés kérdése, hogy az egyes DJ-k keveréseiből ki mit tud jóízűen megemészteni – engem, mint a műfajtól (meg a partizástól) alapból idegenkedő hallgatót például simán ki lehet kergetni a világból az olyan ütemes, elektronikus darabokkal, mint a  Photek által remixelt The Pirate That Should Not Be vagy a Super Mash Bros & Thieves Blackbeard-verziója. Ellenben nagy élvezettel hallgattam a Ki:Theory által gregorián kórussal megbolondított Angelicát (Grant Us Peace Remix).

Bár egy sorozat negyedik részéhez készült, a filmzene mégsem csak a megszokottat hozza – a jól ismert dallamok mellé újak is kerültek, az új szerzők és a latinos temperamentum pedig felfrissítették az egész vállalkozást. A ráadás remixeknek pedig biztos örülnek a partizenék rajongói – akik meg nem, azok simán átléptethetik, hiszen a megelőző mintegy háromnegyed óra megéri a többszöri újrahallgatást.